1997. évi LXVI. törvény

a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Az igazságszolgáltatás feladatainak jogállami szintű ellátása, a bírói függetlenség elvének maradéktalan megvalósítása és az ítélkezés egységének biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a bíróságok gyakorolják.

2. § (1) A bíróságok a vitássá tett vagy megsértett jogról - törvényben szabályozott eljárás során - véglegesen döntenek.

(2) A bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését.

3. § A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

4. § (1) A hivatásos bírót a köztársasági elnök nevezi ki, illetőleg menti fel.

(2) A ülnök tisztsége választással keletkezik.

BH1999. 401. Kizárási okot valósít meg, és az elsőfokú ítélet relatív eljárási szabálysértés miatt történő hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az ügyet elbíráló tanácsban olyan ülnök vesz részt, aki az elsőfokú bíróságnál igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban van [Alkotmány 46. §, Be. 35. § (1) bek. c) pont, 36. § (1) és (2) bek., 261. § (1) bek., 1997. évi LXVI. tv. 4. § (2) bek., 15. § (1) bek., 1997. évi LXVII. tv. 3. §, 126. § (1) és (2) bek., 1997. évi LXVIII. tv. 8. § (1) bek. f) pont].

5. § A hivatásos bíróval és az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény miatt az ülnökkel szemben büntető- és szabálysértési eljárást indítani vagy ilyen eljárásban kényszerintézkedést alkalmazni - a tettenérés esetét kivéve - csak a kinevező, illetőleg a választásra jogosult hozzájárulásával lehet. A hivatásos bíró és az ülnök mentelmi jogáról a szabálysértési eljárás tekintetében lemondhat.

6. § A bíróságok költségvetését a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezetként kell megjeleníteni.

7. § A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

8. § A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.

9. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy bírói útra tartozó ügyét független és pártatlan bíróság tisztességes eljárás során és ésszerű határidőn belül bírálja el.

10. § A bíróság előtt mindenki egyenlő.

11. § (1) Senki sem vonható el törvényes bírájától.

(2) A törvény által rendelt bíró az eljárási szabályok szerint a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró.

(3) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig.

(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, illetve a tanácsok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.

(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.

(6) Az ügyelosztási rendet az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni.

(7) Az ügyelosztási rendtől az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, illetőleg igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból lehet eltérni.

12. § (1) A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.

(2) A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.

13. § (1) A bíróság a határozatát - ha törvény másképpen nem rendelkezik - indokolni köteles.

(2) A bíróság határozatai ellen - ha törvény kivételt nem tesz - jogorvoslatnak van helye.

(3) A bíróság ítéletét és az eljárási törvényekben meghatározott egyéb határozatát a Magyar Köztársaság nevében hozza.

14. § A bírósági határozatok végrehajtását a bíróság rendeli el.

15. § (1) A bíróság egyesbíróként vagy tanácsban jár el. Az ítélkezésben - törvény által meghatározott ügyekben és módon - ülnökök is részt vesznek. Az ülnöknek az ítélkezésben a hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak.

(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

BH1999. 401. Kizárási okot valósít meg, és az elsőfokú ítélet relatív eljárási szabálysértés miatt történő hatályon kívül helyezését eredményezi, ha az ügyet elbíráló tanácsban olyan ülnök vesz részt, aki az elsőfokú bíróságnál igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban van [Alkotmány 46. §, Be. 35. § (1) bek. c) pont, 36. § (1) és (2) bek., 261. § (1) bek., 1997. évi LXVI. tv. 4. § (2) bek., 15. § (1) bek., 1997. évi LXVII. tv. 3. §, 126. § (1) és (2) bek., 1997. évi LXVIII. tv. 8. § (1) bek. f) pont].

MÁSODIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGI SZERVEZET

II. Fejezet

A bíróságok

16. § A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:

a) a Legfelsőbb Bíróság,

b) az ítélőtáblák,

c) a megyei bíróságok, a fővárosban a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: megyei bíróság),

d) a városi és a kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság),

e) a munkaügyi bíróság.

17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, illetékességi területének meghatározásáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - törvény rendelkezik.

(2) A közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja.

18. § (1) A bíróság illetékességi területe általában a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, de törvény ettől eltérően rendelkezhet.

(2) A bíróság elnevezése általában a székhelyéhez igazodik.

Helyi és munkaügyi bíróság

19. § (1) A helyi bíróság első fokon jár el.

(2) A munkaügyi bíróság első fokon jár el a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Munkaügyi bíróság működik a fővárosban és a megyékben.

(4) A helyi és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti.

(5) A helyi és a munkaügyi bíróság nem jogi személy, azonban a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott körben polgári jogi jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat.

(6) A helyi bíróságon meghatározott jellegű ügyek intézésére csoportok létesíthetők.

Megyei bíróság

20. § (1) A megyei bíróság - a törvényben meghatározott ügyekben - első fokon jár el, és másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

(2) A megyei bíróságot az elnök vezeti.

(3) A megyei bíróság jogi személy.

(4) A megyei bíróságon tanácsok, csoportok és büntető, polgári és gazdasági, valamint közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek.

(5) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a kijelölt megyei bíróságokon és illetékességi területtel - katonai tanácsok járnak el.

21. § A helyi, a munkaügyi és a megyei bíróságok elnevezését, továbbá illetékességi területét a melléklet I. Része, a katonai tanácsok illetékességi területét a melléklet II. Része tartalmazza.

Ítélőtábla

22. § (1) A külön törvényben meghatározott székhelyeken és illetékességgel, az ott megjelölt időponttól ítélőtábla működik.

(2) Az ítélőtábla elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a helyi vagy a megyei bíróság határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot, illetve eljár a hatáskörébe utalt egyéb ügyekben.

(3) Az ítélőtáblát az elnök vezeti.

(4) Az ítélőtábla jogi személy.

23. § (1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető és polgári kollégiumok működnek. A Fővárosi Ítélőtáblán közigazgatási kollégium is működik, amely a polgári kollégiummal összevontan is működhet.

(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.

(3) A megyei bíróságok által első fokon elbírált közigazgatási perekben - ha törvény a fellebbezést megengedi - a fellebbezés elbírálására a Fővárosi Ítélőtábla kizárólagos illetékességgel rendelkezik.

Legfelsőbb Bíróság

24. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb bírói szerve a Legfelsőbb Bíróság.

(2) A Legfelsőbb Bíróságot az elnök vezeti.

(3) A Legfelsőbb Bíróság jogi személy, székhelye Budapest.

25. § A Legfelsőbb Bíróság

a) elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatot.

b) elbírálja a felülvizsgálati kérelmet,

c) a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

d) eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

BH1999. 587. Csak az adózó által ténylegesen kifizetett alapítványi támogatás után jár jövedelemadó-kedvezmény [1991. évi XC. tv. 34. § (1) bek. a) pont, 38/A. § (1) bek. i) pont, 1997. évi LXVI. tv. 25. § c) pont, 1/1998. KJE].

26. § A Legfelsőbb Bíróságon ítélkező és jogegységi tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek.

III. Fejezet

Az ítélkezés egységének biztosítása

Jogegységi eljárás

27. § (1) A bírósági jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsőbb Bíróság feladata.

(2) A Legfelsőbb Bíróság az (1) bekezdésben meghatározott feladatának ellátása körében jogegységi határozatokat hoz, és elvi bírósági határozatokat tesz közzé.

28. § (1) Ha az ítélőtábla, a megyei bíróság vagy a helyi bíróság tanácsa, illetőleg egyesbírája valamely elvi kérdésben határozott és a határozata jogerőre emelkedett, köteles az elvi jelentőségű határozatot a bíróság elnökének bemutatni.

(2) Az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, a kollégiumvezetője, valamint a helyi bíróság elnöke köteles a vezetése alatt álló bíróságok ítélkezését folyamatosan figyelemmel kísérni. Ha az (1) bekezdés szerinti határozatból, a bíróság által elintézett ügyekből, a bíróságokon lefolytatott vizsgálat alkalmával vagy más módon arról szerzett tudomást, hogy a vezetése, illetőleg a felügyelete alatt álló bíróságnál elvi kérdésben ellentétes gyakorlat alakult ki, vagy ellentétes elvi alapokon nyugvó jogerős határozatokat hoztak, erről köteles a magasabb szintű bíróság elnökét - a határozatok, illetőleg a szükséghez képest az egyéb iratok felterjesztésével - tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás előtt a megyei bíróság, illetőleg az ítélőtábla elnöke, kollégiumvezetője kikérheti az elvi kérdés tárgya szerint érintett kollégium bíráinak véleményét.

29. § (1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha

a) a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi kérdésben jogegységi határozat meghozatala szükséges,

b) a Legfelsőbb Bíróság valamely tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Legfelsőbb Bíróság másik ítélkező tanácsának határozatától.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Legfelsőbb Bíróság tanácsa kezdeményezi a jogegységi eljárást, és a jogegységi határozat meghozataláig az eljárást felfüggeszti.

Jogegységi tanács

30. § (1) A Legfelsőbb Bíróságon büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási szakágú jogegységi tanács működik. A jogegységi tanácsot az elnök, az elnökhelyettes, a kollégiumvezető vagy a kollégiumvezető-helyettes vezeti. A jogegységi tanács 5 tagból áll, tagjait a tanács elnöke választja ki.

(2) Ha a jogegységi eljárásban hozandó döntés több szakág ügykörét érinti, a tanács elnöke az eljáró jogegységi tanácsot az érintett szakágban eljáró bírák közül arányosan jelöli ki. E tanács 7 tagból áll, elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy elnökhelyettese.

31. § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni,

a) ha azt Legfelsőbb Bíróság elnöke vagy kollégiumvezetője, illetőleg - a (2) bekezdésben meghatározott körben - a legfőbb ügyész indítványozza, továbbá

b) a 29. § (1) bekezdésének b) pontjában említett esetben.

(2) A legfőbb ügyész jogegységi eljárást indítványozhat büntetőeljárásban, továbbá polgári eljárásban akkor, ha az eljárás megindítására vagy az abban való részvételre külön jogszabály feljogosítja.

32. § (1) A jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványban az indítványozónak meg kell jelölnie, hogy milyen kérdésekben és mely okokból kéri a jogegységi tanács határozatának meghozatalát.

(2) Az indítvány alapján a jogegységi tanács elnöke tűzi ki az ülés határnapját. A jogegységi tanács ülésére az indítványozót és a legfőbb ügyészt meg kell hívni.

(3) Az ülést az elnök vezeti, az indítványozó és a legfőbb ügyész felszólalhat.

(4) Az indítvány alapján a jogegységi tanács határozatot hoz. A jogegységi határozatát "A Magyar Köztársaság nevében" hozza és azt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.

(5) A Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát és a jogegységi tanács által kiválasztott elvi bírósági határozatot hivatalos gyűjteményében közzéteszi.

(6) A jogegységi határozatnak - ha törvény kivételt nem tesz - a felekre kiterjedő hatálya nincs.

(7) A Törvény a jogegységi eljárásra vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

(8) A jogegységi eljárásra vonatkozó ügyviteli rendelkezéseket a Legfelsőbb Bíróság ügyviteli szabályzata állapítja meg.

A kollégium szerepe a jogegységi eljárásban

33. § (1) A kollégium az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a bíróságok gyakorlatát, és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben.

(2) A Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiuma szükség esetén javasolja a Legfelsőbb Bíróság, illetőleg az ítélőtábla kollégiumvezetőjének jogegységi eljárás kezdeményezését.

(3) Az ítélőtábla kollégiumának vezetője jogegységi eljárást kezdeményez, ha az ítélőtábla területén a jogalkalmazás egysége érdekében ez szükséges.

(4) A Legfelsőbb Bíróság képviselője útján részt vesz az ítélőtábla és a megyei bíróság kollégiumának ülésein.

HARMADIK RÉSZ

A BÍRÓSÁGOK IGAZGATÁSA

IV. Fejezet

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács

34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett.

(2) Az OIT jogi személy.

(3) Az OIT irányítása alatt Hivatal működik.

(4) Az OIT-nek és az OIT Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) székhelye: Budapest.

Az OIT létszáma és összetétele

35. § (1) Az OIT létszáma 15 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

(2) Az OIT tagjává választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

(3) Az OIT 9 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg.

(4) A 9 bíró tag megválasztásával egyidejűleg a küldöttértekezlet 9 póttagot is választ.

(5) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent, és az OIT zavartalan működése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9-re kell kiegészíteni.

(6) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti.

36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják. A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése egy, az ítélőtáblák összbírói értekezlete egy-egy küldöttet választ.

(2) A megyei bíróság összbírói értekezlete a megye bíróságainak engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani.

(3) A Hivatalba, valamint az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bírák a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak, őket a Fővárosi Bíróság bírói létszámába kell beszámítani.

(4) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(5) A küldöttek megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik a Legfelsőbb Bíróság elnökének.

(6) A küldöttértekezletet a Legfelsőbb Bíróság elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

(7) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni.

37. § Nem választható az OIT tagjává az,

a) akivel szemben fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,

d) aki ítélkezési tevékenységét tartósan nem gyakorolja,

e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, a Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.

38. § (1) Az OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.

(2) Az OIT, illetőleg a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól.

(3) Akadályoztatása esetén az igazságügyminisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.

(4) Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el.

Az OIT jogköre és feladatai

39. § Az OIT

a) irányítja és ellenőrzi - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - a kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági elnökök igazgatási tevékenységét,

b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,

c) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,

d) munkáltatói és személyügyi jogkört gyakorol,

e) a bíróságok feladatkörét érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti, és véleményezi a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,

f) ellátja az ülnökök választásának előkészítésével kapcsolatos feladatokat,

g) közvetlenül irányítja a belső ellenőrzést és a bírósági fejezet felügyeleti, pénzügyi ellenőrzését,

h) ellátja a központi oktatási feladatokat,

i) szervezi és végzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével és feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokat,

j) gondoskodik a bíróságok jogi képviseletéről,

k) irányítja a Hivatal tevékenységét,

l) megállapítja szervezeti és működési szabályzatát, ennek keretében meghatározza az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának az e törvényben nem szabályozott kérdéseit, valamint jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,

m) meghatározza a bíróságok szervezeti és működési szabályzatának alapelveit, jóváhagyja a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,

n) irányítja a bíróságok informatikai fejlesztését,

o) évente egy alkalommal tájékoztatja működéséről az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit,

p) a bíróságok tekintetében ellátja a honvédelemről és a polgári védelemről szóló jogszabályokból eredő központi feladatokat, valamint ellenőrzi a tűzvédelmi, környezetvédelmi, energetikai gazdálkodási szabályok betartását,

q) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz, és ezek megtartását ellenőrzi,

r) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

40. § (1) Az OIT előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről és az elnökhelyettes személyéről.

(2) Az OIT kinevezi és vezetői tisztségéből felmenti:

a) az ítélőtábla elnökét és elnökhelyettesét,

b) a megyei bíróság elnökét és elnökhelyettesét,

c) a kollégiumvezetőt,

d) a Hivatal vezetőjét és helyetteseit.

41. § (1) Az OIT a bírósági elnökök igazgatási tevékenységének irányítása és ellenőrzése során:

a) figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatokat végez, kivételesen - bármely tagjának javaslatára - elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,

b) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását.

(2) Az OIT szükség szerint megvizsgálja az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

Az OIT működése

42. § (1) Az OIT a határozatait ülésen hozza meg. Rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő kérdésben más módon is határozhat. Az intézkedések körét és a határozathozatal módját a OIT működési szabályzata állapítja meg.

(2) Az OIT havonta legalább egyszer ülésezik.

(3) Az OIT ülését össze kell hívni, illetve a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.

(4) Az OIT ülésén állandó meghívottként - tanácskozási joggal - a Hivatal vezetője részt vesz, más meghívott részt vehet.

43. § (1) Az OIT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van.

(2) Az OIT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

44. § Az OIT a határozatát köteles az érdekeltekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban közölni.

45. § Az OIT a működésének rendjét - a törvény keretei között - maga állapítja meg.

Az OIT elnöke

46. § (1) Az OIT elnöke

a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,

b) képviseli az OIT-t, ideértve a 39. § g) pontjában meghatározott feladatok ellátását is,

c) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,

d) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,

e) irányítja a Hivatal vezetőjének tevékenységét.

(2) Az OIT elnökét az OIT bíró tagjai közül választott elnökhelyettes helyettesíti.

47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT igazgatási tevékenységéről.

Az OIT tagjainak jogállása

48. § Az OIT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.

49. § (1) Az OIT választott bíró tagja nem hívható vissza.

(2) Az OIT bíró tagja ellen fegyelmi eljárás csak az OIT hozzájárulásával indítható.

50. § (1) Az OIT tag nem gyakorolhatja az OIT tagságból eredő jogait és kötelességeit

a) az ellene indított fegyelmi vagy büntetőeljárás alatt,

b) a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

(2) Az OIT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.

51. § (1) Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:

a) a bírói tisztség megszűnésével,

b) az OIT tagságról való lemondással,

c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,

d) ha a 37. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, és az 30 napon belül nem szűnt meg,

e) ha az OIT tagsággal kapcsolatos jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a tagot az OIT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett OIT tagok OIT tagsága akkor szűnik meg, ha a jogállásukra vonatkozó törvény szerint az OIT tagságuk alapját képező megbízatásuk megszűnik.

Az OIT tag jogai és kötelességei

52. § (1) Az OIT tagja jogosult és köteles az OIT munkájában részt venni, feladatai ellátásához jogosult:

a) az OIT működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, és a Hivatal vezetőjétől adatokat, tájékoztatást kérni,

b) az OIT ülésének napirendjére javaslatot tenni,

c) a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

(2) Az OIT tag köteles az államtitkot és a szolgálati titkot megőrizni.

(3) Az OIT bíró tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OIT póttagja

53. § (1) Az OIT póttagja a kapott szavazatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

(2) Az OIT póttagjára megfelelően alkalmazni kell a tagra vonatkozó rendelkezéseket.

AZ OIT Hivatala

54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv.

55. § (1) A Hivatal előkészíti az OIT üléseit és gondoskodik határozatainak végrehajtásáról, valamint ellátja az OIT működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat.

(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását.

56. § (1) A Hivatal vezetője hivatásos bíró.

(2) A Hivatal vezetőjét az OIT pályázat útján nevezi ki. A pályázatot hivatalos lapban közzé kell tenni.

(3) A Hivatal vezetőjének megbízatása határozatlan időre szól.

57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az, aki

a) az OIT tagja,

b) nem választható az OIT tagjává,

c) hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.

58. § A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik

a) lemondással,

b) felmentéssel,

c) a bírói tisztség megszűnésével,

d) ha a 37. §-ban meghatározott feltételek - a fegyelmi eljárás megindítását kivéve - utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.

59. § (1) A Hivatal vezetője felett - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a munkáltatói jogokat az OIT elnöke gyakorolja.

(2) A Hivatal vezetője ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatal vezetőjére - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bírákra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

60. § (1) A Hivatalba határozott vagy határozatlan időtartamra, illetőleg meghatározott feladatra - hozzájárulásával - bíró is beosztható.

(2) A Hivatalba beosztott bíró ellen fegyelmi eljárást az OIT kezdeményezhet.

(3) A Hivatalba beosztott bíróra - ha törvény másképpen nem rendelkezik - a bíróra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

V. Fejezet

Bírósági vezetők

Közös szabályok

61. § (1) A bírósági vezető feladata a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység vezetése.

(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetőleg a bírósági szervezeti egység jogszabálynak megfelelő hatékony működéséért.

62. § Bírósági vezető: a bíróság elnöke és elnökhelyettese, a kollégiumvezető és a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes.

A bíróság elnöke

63. § (1) A bíróság elnöke

a) a költségvetési keretek között gondoskodik a bíróság működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről,

b) gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat,

c) irányítja a bíróság pénzügyi, gazdasági tevékenységét,

d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását,

e) gondoskodik az ügyviteli és igazgatási szabályok megtartásáról,

f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,

g) irányítja és ellenőrzi a nála alacsonyabb beosztású bírósági vezető igazgatási tevékenységét,

h) biztosítja a bírói testületek működési feltételeit, összehívja az összbírói értekezletet,

i) biztosítja az érdekképviseletek jogainak gyakorlását,

j) szervezi és ellátja a hatáskörébe utalt oktatási és továbbképzési feladatokat,

k) évente egyszer tájékoztatja az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit a bíróság működéséről,

l) felelős a bíróságok működésével kapcsolatban törvényben előírt személyes adatokat tartalmazó, valamint jogszabályokban vagy az OIT határozatában elrendelt - személyes adatokat nem tartalmazó - nyilvántartások vezetéséért, adatok szolgáltatásáért,

m) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal.

(2) A megyei bíróság elnöke az (1) bekezdésben meghatározott feladatokon túl irányítja és ellenőrzi a területén működő helyi bíróságok elnökeinek és a munkaügyi bíróság elnökének igazgatási tevékenységét.

64. § A helyi és a munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:

a) gazdálkodik a rendelkezésére bocsátott költségvetési kerettel, e körben utalványozási és kötelezettségvállalási joga van. A rendes működés kereteit meghaladó - a szervezeti és működési szabályzatban megállapított összeghatáron felüli - kiadásokhoz a megyei bíróság elnökének előzetes írásbeli engedélye szükséges,

b) bér- és létszámgazdálkodási, illetve általános munkáltatói jogköre csak a bírósági tisztviselőkre, ügykezelőkre és a fizikai dolgozókra terjed ki.

Elnökhelyettes

65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét a távollétében teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

Kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes

66. § (1) A kollégiumvezető szervezi a kollégium munkáját, ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt a távollétében helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(3) Kollégiumvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

Tanácselnök

67. § A tanácselnöknek kinevezett bíró (a továbbiakban: tanácselnök) vezeti a tanácsot, és szervezi annak munkáját.

Csoportvezető és csoportvezető-helyettes

68. § (1) A csoportvezető szervezi a csoport munkáját, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.

(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezető távollétében ellátja annak feladatait.

(3) Csoportvezető-helyettes az OIT által kijelölt bíróságon működik.

A bírósági vezetők kinevezése

69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be, a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 6 évre szól.

(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.

70. § (1) A köztársasági elnök nevezi ki - az OIT előzetes véleményének beszerzésével, a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára - a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét.

(2) Az OIT nevezi ki a 40. § (2) bekezdésében felsorolt bírósági vezetőket.

(3) A Legfelsőbb Bíróság elnöke nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(4) Az ítélőtábla elnöke nevezi ki az ítélőtábla kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit.

(5) A megyei bíróság elnöke nevezi ki a megyei bíróság kollégiumvezető-helyetteseit és tanácselnökeit, valamint a helyi és a munkaügyi bíróság elnökét és elnökhelyettesét, a csoportvezetőt, csoportvezető-helyettest.

(6) A kinevező beszerzi a érintett bíróság elnökének javaslatát.

71. § (1) A bírósági vezetői állást - a Legfelsőbb Bíróság elnökének kivételével - pályázat útján kell betölteni, ha e törvény, vagy a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik.

(2) A pályázatot a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi állására a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a többi vezetői állásra a kinevezésre jogosult írja ki. A pályázatnak a vezetői tisztség elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell.

72. § (1) Az OIT kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bíróság összbírói értekezlete, kollégiumvezető és kollégiumvezető-helyettes, továbbá a tanácselnök esetén a kollégium, a többi bírósági vezető esetén a megfelelő szintű bírói tanács véleményt nyilvánít.

(2) A bírói testület javaslata a kinevezőt nem köti.

(3) Eredménytelen a pályázat, ha a kinevező egyik pályázatot sem fogadja el.

(4) Ha a pályázat eredménytelen, új pályázatot kell kiírni.

(5) Az új pályázat eredménytelensége esetén a kinevezésre jogosult a vezetői állást - legfeljebb egy évre - megbízás útján töltheti be.

(6) A vezetői pályázatokra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvénynek a bírói állások pályázatára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

A bírósági vezetői tisztség megszűnése

73. § A bírósági vezetői tisztség megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) a határozott idő elteltével,

e) a bírói tisztség megszűnésével.

74. § (1) A kinevező a bírósági vezető igazgatási tevékenységét bármikor megvizsgálhatja, a bírói testületek javaslatára a vizsgálatot a kinevező köteles elrendelni.

(2) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.

(3) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT határozza meg.

(4) Ha a vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.

(5) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítésétől számított 15 napon belül - a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért.

75. § (1) A vezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a vezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.

(2) A lemondás a vezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

76. § (1) Ha a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnökének, valamint helyettesének és a kollégiumvezetőnek a tisztsége a határozott idő leteltével szűnik meg, őt pályázat kiírása nélkül, a vezetői tevékenységével azonos szintű bíróságra tanácselnöknek kell kinevezni.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett bírósági vezetőt a határozott idő letelte után a korábbi bírói állásának megfelelő beosztásba kell helyezni.

(3) Ha a bírósági vezető tisztsége a határozott idő letelte előtt szűnik meg, őt - pályázat nélkül - lehetőleg a korábbi szolgálati helyére és legalább a korábbival azonos bírói beosztásba kell helyezni.

VI. Fejezet

Bírói testületek

77. § A bíróságok igazgatásában közreműködő bírói testületek:

a) a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok összbírói értekezlete (a továbbiakban együtt: összbírói értekezlet),

b) a kollégium,

c) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírói tanácsai.

Összbírói értekezlet

78. § Az összbírói értekezlet résztvevői: a Legfelsőbb Bíróságra, az ítélőtáblára, illetőleg a megye területén működő bíróságokra beosztott bírák.

79. § Az összbírói értekezlet feladata:

a) küldöttet választ az OIT tagok megválasztásához,

b) véleményt nyilvánít az OIT kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetők pályázatára, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről,

d) dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről.

80. § (1) Az összbírói értekezletet a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróságok elnöke hívja össze.

(2) Az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács, illetőleg az OIT kezdeményezte.

81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezlet határozatait titkos szavazással hozza.

(2) A jelenlevő bírák kétharmadának szavazata szükséges

a) az OIT tagokat választó küldöttek megválasztásához,

b) az OIT által kinevezett vezetők felmentésének kezdeményezéséhez,

c) a bírói tanács tagjainak megválasztásához és felmentéséhez.

(3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

Bírói tanács

82. § (1) A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet 6 évre választja meg.

(2) Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen 5 főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

83. § A bírói tanács

a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, felmentése, kirendelése, áthelyezése tárgyában,

b) véleményt nyilvánít - a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kivételével - a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetők pályázatáról, és kezdeményezheti a felmentésüket,

c) javaslatot tesz a bíróság éves költségvetési tervére és a jóváhagyott költségvetés felhasználására,

d) véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

84. § (1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg.

(2) A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja.

(3) Nem választható a bírói tanács tagjává,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, vagy aki jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll,

b) a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese,

c) akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt.

85. § Megszűnik a bírói tanácsi tagság

a) a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével,

b) a tagságról való lemondással,

c) a tagságból való felmentéssel,

d) ha a 84. § (3) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be,

e) a megbízás időtartamának leteltével.

86. § (1) A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz.

(2) A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A jelenlevő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

87. § (1) A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, illetőleg a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el.

(2) A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

88. § (1) A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja.

(2) A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni.

(3) A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz.

(4) A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat.

Kollégium

89. § (1) A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott hivatásos bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet.

(2)

(3) A Legfelsőbb Bíróság kollégiumának tagjai a Legfelsőbb Bíróság bírái és az ítélőtáblák azonos kollégiumának vezetői.

(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái és az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani.

(5) A megyei bíróságon a kollégium tagjai a megyei bíróság bírái, továbbá általuk a megye területén működő helyi bíróságok bírái közül a 6 évre választott bírák.

90. § A kollégium

a) javaslatot tesz - a helyi bíróságra beosztás kivételével - a bíró beosztására,

b) részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében,

c) véleményezi az ügyelosztási tervet,

d) javaslatot tesz a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes és a tanácselnök kinevezésére,

e) ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

NEGYEDIK RÉSZ

VII. Fejezet

A bírósági dolgozók

Bírósági fogalmazó és bírósági titkár

91. § (1) A bírói tisztség ellátásához szükséges gyakorlati és elméleti ismeretek megszerzése végett a bíróságokon egyetemi jogi végzettségű fogalmazók működnek.

(2) A bírósági titkár és a fogalmazó ellátja a külön törvényben meghatározott feladatokat. Ha a bírósági titkár külön törvény alapján a bíró feladatkörében jár el, eljárására a 3. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

Bírósági dolgozó

92. § A bíróságon az ügyintézői, ügyviteli és egyéb feladatokat a bírósági tisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak látják el.

93. § A bírósági titkár és fogalmazó, valamint a bírósági dolgozók a bírósággal igazságügyi szolgálati jogviszonyban állnak, amelynek szabályait külön törvény állapítja meg.

VIII. Fejezet

A bírósági határozatok végrehajtása

94. § A büntetések és az intézkedések végrehajtása során a bíróságra háruló feladatokat a büntetés-végrehajtási bíró látja el, aki a megyei bíróságon működik.

95. § A polgári ügyben, munkaügyi vitában hozott marasztaló határozat és bírósági egyezség, valamint a büntető ügyben hozott, vagyoni kötelezettséget megállapító határozat végrehajtása - ha jogszabály nem tesz kivételt - a bíró, a végrehajtási ügyintéző és a bírósági végrehajtó feladata.

96. § A bíróság részéről - a bíró feladatkörében eljárva - a törvényben meghatározott, a bírósági végrehajtás elrendelésével és foganatosításával összefüggő egyes eljárási cselekményeket a végrehajtási ügyintéző végzi el, aki a helyi bíróságnál, illetőleg a megyei bíróságnál működik.

97. § (1) A bíróság szerveként a megyei bíróságon megyei bírósági végrehajtó működik.

(2) A megyei bírósági végrehajtó működését a bíróság elnöke ellenőrzi.

(3) A megyei bíróság elnökének a helyi bíróságok mellett működő önálló bírósági végrehajtókkal kapcsolatos igazgatási tevékenységét a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény állapítja meg.

(4) A megyei és az önálló bírósági végrehajtó eljárása nemperes eljárás, a hatáskörében tett intézkedése mindenkire kötelező.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. Fejezet

A törvény hatálybalépése és végrehajtása

Hatálybalépés

98. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 1997. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 108. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés 1998. február l-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

99. § (1) E törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül a Legfelsőbb Bíróság teljes ülését, továbbá a megyei bíróságok összbírói értekezletét össze kell hívni.

(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint a megyei bíróságok összbírói értekezlete az első ülésén titkos szavazással megválasztja az OIT bíró tagjainak választásához szükséges küldötteket. A Legfelsőbb Bíróság a 36. § (1) bekezdésétől eltérően ez alkalommal két küldöttet választ. A Legfelsőbb Bíróság elnöke a megválasztott küldötteket az utolsó összbírói értekezlet napjától számított 15 napon belül összehívja.

(3) A küldöttgyűlést a Legfelsőbb Bíróság elnöke vezeti, a küldöttgyűlésen történtekről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.

(5) A küldöttértekezlet a választásnak a törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseit szótöbbséggel maga állapíthatja meg.

(6) Az OIT választott tagjainak és póttagjainak első alkalommal történő választása során a tagok és a póttagok személyére - a küldöttek közül - a Legfelsőbb Bíróság elnöke és az igazságügyminiszter tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.

(7) A szavazólapra a jelölteket vezetéknevük ábécé sorrendjében kell felvenni.

(8) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkozni kell, hogy nem esik-e a törvényben meghatározott választást kizáró szabály hatálya alá (37. §).

(9) A jelöltre a szavazatot a név aláhúzásával kell megtenni. Aláhúzás hiányában vagy több név aláhúzása esetén a szavazat érvénytelen.

(10) Megválasztott tagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot kapott.

(11) A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú tagok a (10) bekezdés szerinti szavazatot meg nem kapják.

(12) Az OIT-ot a küldöttértekezletet követő 15. napig, de legkésőbb e törvény hatálybalépésétől számított 2 hónapon belül meg kell alakítani, működését 1997. december 1-jén kezdi meg.

100. § A Legfelsőbb Bíróság bírói tanácsát e törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell megválasztani.

101. § (1) Az OIT működésének megkezdéséig az OIT jogkörét - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az igazságügyminiszter a Legfelsőbb Bíróság elnökével egyetértésben gyakorolja.

(2) Az Országos Bírói Tanács az OIT működésének megkezdéséig gyakorolja az 1972. évi IV. törvény 51/C. § (2) bekezdésében meghatározott jogkörét.

102. § (1) Az OIT Hivatala e törvény hatálybalépésétől számított 4 hónapon belül, 1998. február 1-jén kezdi meg működését.

(2) A Hivatal működésének megkezdéséig a Hivatal feladatait az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) látja el.

103. § (1) A Hivatal működése megkezdésének napján a minisztérium megszünteti azt a tevékenységet, amely e törvény szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik.

(2) E törvény hatálybalépésekor a minisztériumban a Hivatal feladatkörébe tartozó feladatot ellátó, a minisztériumba beosztott bíró a törvény hatálybalépésének napjától számított 30 napon belül írásban nyilatkozni köteles arról, hogy

a) a minisztériumban beosztott bíróként más munkakörbe kíván e kerülni,

b) a Hivatalba kéri-e beosztását,

c) a minisztériumba történt beosztásának megszüntetését és tényleges bírói szolgálatra beosztását kéri-e.

(3) A minisztériumba beosztott bíró a (2) bekezdés alapján kívánságát vagylagosan vagy sorrendiséget feltüntetve is közölheti.

(4) A (2) bekezdés c) pontjában említett esetben a bírónak bíróságra történő beosztásáról úgy kell gondoskodni, hogy a címzetes főtanácsos, főtanácsos, osztályvezető, főosztályvezető-helyettes és főosztályvezető legalább megyei bírósági, illetőleg fővárosi bírósági bírói beosztásra jogosult.

104. § (1) A törvény hatálybalépésekor már határozott időre kinevezett bírósági vezetők megbízatása a kinevezésben meghatározott időtartamra szól.

(2) Az ítélőtábla vezetői tisztségére benyújtott pályázatokról és a bírák beosztásáról első alkalommal

a) az elnök és az elnökhelyettes esetén a megyei bíróságok elnökei együttesen,

b) a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a tanácselnök és a bíró esetén a megyei bíróságok megfelelő kollégiumának vezetői, a Legfelsőbb Bíróság megfelelő kollégiumának vezetőjével együtt nyilvánítanak véleményt. A megyei bíróságok elnökeit és a kollégiumvezetőket az OIT Hivatalának vezetője hívja össze.

105. § Az e törvény hatálybalépését megelőzően hozott irányelvek, elvi döntések és kollégiumi állásfoglalások az eltérő iránymutatást tartalmazó jogegységi határozat meghozataláig alkalmazhatók.

106. § Az igazságügyminiszter köteles e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül a bíróságokra vonatkozó igazságügyminiszteri rendeleteket felülvizsgálni, és e törvény végrehajtásához szükséges mértékben azokat módosítani, illetőleg hatályon kívül helyezni.

Hatályukat vesztő jogszabályok

107. § (1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény, továbbá az e törvény módosításáról szóló 1991. évi LVI. törvény és az 1991. évi LXVII. törvény, a 10. § azon rendelkezését kivéve, amellyel az Országos Bírói Tanács egyetértési és véleményezési jogkörét megállapítja, továbbá az 1993. évi XCI. törvény a 10. §-ának az 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító rendelkezése kivételével, valamint a 15. §-ának 1972. évi IV. törvény 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító rendelkezése kivételével, továbbá e törvény módosításáról szóló 1979. évi 16. törvényerejű rendelet,

b) a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 64. §-ának b) pontja,

c) az Alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 1989. évi XLII. törvény 1-16. §-a,

d) a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvényt, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt módosító 1990. évi LXXXV. törvény 1-5. §-a,

e) a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának kiterjesztéséről szóló 1991. évi XXVI. törvény 1. és 2. §-a,

f) a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 184. §-ának h) pontja,

g) a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény 63. §-a (1) bekezdésének 6. pontja,

h) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 203. §-a (3) bekezdésének c) pontja és 213. §-a,

i) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló 1992. évi LXVIII. törvény 31. §-ának b) pontja,

j) a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 309. §-a,

k) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 109. §-a (1) bekezdésének 23. pontja,

l) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 332. §-ának (3) bekezdése,

m) az egyes állami szervek korszerűsítéséről szóló 1983. évi 25. törvényerejű rendelet 1. §-a,

n) a bíróságok igazgatásáról szóló 9/1993. (IV. 2.) IM rendelet.

(2) Az 1991. évi LXVII. törvény 10. §-ának az Országos Bírói Tanács jogkörét megállapító rendelkezése 1998. január 1-jén veszti hatályát.

(3) Az 1993. évi XCI. törvénynek a bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 62/A., 62/B., 62/C., 62/D., 62/E. §-át megállapító 10. §-ának rendelkezése és a 80/D., 80/E., 80/F. §-át megállapító 15. §-ának rendelkezése 1998. június 30-án veszti hatályát.

BH2000. 120. Cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban egyesbíróként csak hivatásos bíró járhat el. A bírósági titkár által e tárgyban hozott "végzés" nem minősül a bíróság által hozott határozatnak. Az ilyen - lényeges eljárási szabálysértéssel hozott - "végzés" kijavítással nem változtatható meg [Pp. 10. § (1) bek., 11. § (2) bek. k) pont, 12. § (1) bek., 23. § (1) bek. h) pont, 224. § (1) bek., 1989. évi 23. tvr. (Ctvr.) 7. § (1), (2) bek., 18. § (3) bek., 105/1952. (XII. 28.) MT r. 13. § (3) bek., 1972. évi IV. tv. 80. §, 1988. évi VI. tv. 24. § (1) bek.].

Módosuló jogszabályok

108. § (1)

(2)

(3)

Melléklet az 1997. évi LXVI. törvényhez

I. RÉSZ

A Fővárosi Bíróság, a megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok illetékességi területe

1. FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

1/1. Pesti Központi Kerületi Bíróság

Budapest V. kerület

Budapest VI. kerület

Budapest VII. kerület

Budapest VIII. kerület

Budapest IX. kerület

Budapest X. kerület

Budapest XIII. kerület

Budapest XIV. kerület

Budapest XVI. kerület

Budapest XVII. kerület

1/2. Budai Központi Kerületi Bíróság

Budapest I. kerület

Budapest XI. kerület

Budapest XII. kerület

Budapest XXII. kerület

1/3. Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság

Budapest II. kerület

Budapest III. kerület

1/4. Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

Budapest IV. kerület

Budapest XV. kerület

1/5. Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság

Budapest XVIII. kerület

Budapest XIX. kerület

1/6. Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Bíróság

Budapest XX. kerület

Budapest XXI. kerület

Budapest XXIII. kerület

1/7. Fővárosi Munkaügyi Bíróság

Főváros területe

2. BARANYA MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Pécs)

2/1. Pécsi Városi Bíróság

Abaliget

Aranyosgadány

Bakonya

Berkesd

Birján

Bogád

Cserkút

Ellend

Görcsöny

Gyód

Husztót

Keszü

Kovácsszénája

Kozármisleny

Kökény

Kővágószőlős

Kővágótőttős

Lothárd

Magyarsarlós

Nagykozár

Orfű

Pellérd

Pereked

Pécs

Pécsudvard

Pogány

Regenye

Romonya

Szemely

Szilágy

Szőke

2/2. Komlói Városi Bíróság

Alsómocsolád

Apátvarasd

Ág

Bakóca

Baranyajenő

Baranyaszentgyörgy

Bikal

Bodolyabér

Egyházaskozár

Erdősmecske

Felsőegerszeg

Gerényes

Gödre

Hegyhátmaróc

Hidas

Hosszúhetény

Kárász

Kisbeszterce

Kishajmás

Kisvaszar

Komló

Köblény

Liget

Lovászhetény

Magyaregregy

Magyarhertelend

Magyarszék

Martonfa

Mágocs

Mánfa

Máza

Mecseknádasd

Mecsekpölöske

Mekényes

Meződ

Mindszentgodisa

Nagyhajmás

Nagypall

Óbánya

Ófalu

Oroszló

Palé

Pécsvárad

Sásd

Szalatnak

Szágy

Szárász

Szászvár

Tarrós

Tékes

Tormás

Tófű

Varga

Vásárosdombó

Vázsnok

Vékény

Zengővárkony

2/3. Mohácsi Városi Bíróság

Babarc

Bár

Belvárdgyula

Bezedek

Borjád

Bóly

Dunaszekcső

Erdősmárok

Erzsébet

Fazekasboda

Feked

Geresdlak

Görcsönydoboka

Hásságy

Himesháza

Homorúd

Ivándárda

Kátoly

Kékesd

Kisbudmér

Kisnyárád

Kölked

Lánycsók

Lippó

Liptód

Majs

Maráza

Máriakéménd

Mohács

Monyoród

Nagybudmér

Nagynyárád

Olasz

Palotabozsok

Pócsa

Sárok

Sátorhely

Somberek

Szajk

Szebény

Szederkény

Szellő

Székelyszabar

Szűr

Töttös

Udvar

Versend

Véménd

2/4. Siklósi Városi Bíróság

Adorjás

Alsószentmárton

Áta

Babarcszőlős

Baksa

Baranyahidvég

Beremend

Besence

Bisse

Bogádmindszent

Bosta

Csarnóta

Csányoszró

Cún

Diósviszló

Drávacsehi

Drávacsepely

Drávaiványi

Drávapalkonya

Drávapiski

Drávaszabolcs

Drávaszerdahely

Drávasztára

Egerág

Egyházasharaszti

Garé

Gilvánfa

Gordisa

Harkány

Hegyszentmárton

Hirics

Illocska

Ipacsfa

Ivánbattyán

Kákics

Kásád

Kemse

Kémes

Kisasszonyfa

Kisdér

Kisharsány

Kisherend

Kisjakabfalva

Kiskassa

Kislippó

Kisszentmárton

Kistapolca

Kistótfalu

Kovácshida

Kórós

Lapáncsa

Lúzsok

Magyarbóly

Magyarmecske

Magyartelek

Marócsa

Matty

Márfa

Márok

Nagycsány

Nagyharsány

Nagytótfalu

Ócsárd

Okorág

Old

Ózdfalu

Palkonya

Páprád

Peterd

Pécsdevecser

Piskó

Rádfalva

Sámod

Sellye

Siklós

Siklósbodony

Siklósnagyfalu

Sósvertike

Szalánta

Szaporca

Szava

Szilvás

Szőkéd

Tengeri

Tésenfa

Téseny

Túrony

Újpetre

Vajszló

Vejti

Villány

Villánykövesd

Vokány

Zaláta

2/5. Szigetvári Városi Bíróság

Almamellék

Almáskeresztúr

Basal

Bánfa

Bicsérd

Boda

Bogdása

Boldogasszonyfa

Botykapeterd

Bükkösd

Bürüs

Csebény

Cserdi

Csertő

Csonkamindszent

Dencsháza

Dinnyeberki

Drávafok

Drávakeresztúr

Endrőc

Felsőszentmárton

Gerde

Gyöngyfa

Gyöngyösmellék

Helesfa

Hetvehely

Hobol

Horváthertelend

Ibafa

Kacsóta

Katádfa

Kétújfalu

Királyegyháza

Kisdobsza

Kistamási

Magyarlukafa

Markóc

Merenye

Molvány

Mozsgó

Nagydobsza

Nagypeterd

Nagyváty

Nemeske

Nyugotszenterzsébet

Okorvölgy

Patapoklosi

Pettend

Pécsbagota

Rózsafa

Somogyapáti

Somogyhatvan

Somogyhárságy

Somogyviszló

Sumony

Szabadszentkirály

Szentdénes

Szentegát

Szentkatalin

Szentlászló

Szentlőrinc

Szigetvár

Szörény

Szulimán

Teklafalu

Tótszentgyörgy

Várad

Vásárosbéc

Velény

Zádor

Zók

2/6. Pécsi Munkaügyi Bíróság

Baranya megye

3. BÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Kecskemét)

3/1. Kecskeméti Városi Bíróság

Ágasegyháza

Ballószög

Felsőlajos

Fülöpháza

Helvécia

Izsák

Jakabszállás

Kecskemét

Kerekegyháza

Kunbaracs

Ladánybene

Lajosmizse

Lakitelek

Nyárlőrinc

Orgovány

Szentkirály

Tiszakécske

Tiszaug

Városföld

3/2. Bajai Városi Bíróság

Baja

Bácsalmás

Bácsbokod

Bácsborsod

Bácsszentgyörgy

Bácsszőlős

Bátmonostor

Borota

Csátalja

Csávoly

Csikéria

Dávod

Dunafalva

Érsekcsanád

Érsekhalma

Felsőszentiván

Gara

Hercegszántó

Katymár

Kunbaja

Madaras

Mátételke

Nagybaracska

Nemesnádudvar

Rém

Sükösd

Szeremle

Tataháza

Vaskút

3/3. Kalocsai Városi Bíróság

Bátya

Drágszél

Dunapataj

Dunaszentbenedek

Dunatetétlen

Dusnok

Fajsz

Foktő

Géderlak

Hajós

Harta

Homokmégy

Kalocsa

Miske

Ordas

Öregcsertő

Solt

Szakmár

Újsolt

Újtelek

Uszód

3/4. Kiskőrösi Városi Bíróság

Akasztó

Bócsa

Császártöltés

Csengőd

Fülöpszállás

Imrehegy

Kaskantyú

Kecel

Kiskőrös

Páhi

Soltszentimre

Soltvadkert

Tabdi

Tázlár

3/5. Kiskunfélegyházi Városi Bíróság

Bugac

Bugacpusztaháza

Fülöpjakab

Gátér

Kiskunfélegyháza

Kunszállás

Pálmonostora

Petőfiszállás

Tiszaalpár

3/6. Kiskunhalasi Városi Bíróság

Balotaszállás

Csólyospálos

Harkakötöny

Jánoshalma

Jászszentlászló

Kelebia

Kéleshalom

Kiskunhalas

Kiskunmajsa

Kisszállás

Kömpöc

Kunfehértó

Mélykút

Móricgát

Pirtó

Szank

Tompa

Zsana

3/7. Kunszentmiklósi Városi Bíróság

Apostag

Dunaegyháza

Dunavecse

Kunadacs

Kunpeszér

Kunszentmiklós

Szabadszállás

Szalkszentmárton

Tass

3/8. Kecskeméti Munkaügyi Bíróság

Bács-Kiskun megye

4. BÉKÉS MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Gyula)

4/1. Gyulai Városi Bíróság

Elek

Geszt

Gyula

Kétegyháza

Kötegyán

Lőkösháza

Mezőgyán

Méhkerék

Sarkad

Sarkadkeresztúr

Újszalonta

4/2. Battonyai Városi Bíróság

Almáskamarás

Battonya

Dombegyház

Dombiratos

Kaszaper

Kevermes

Kisdombegyház

Kunágota

Magyarbánhegyes

Magyardombegyház

Medgyesbodzás

Medgyesegyháza

Mezőhegyes

Mezőkovácsháza

Nagybánhegyes

Nagykamarás

Pusztaottlaka

Végegyháza

4/3. Békési Városi Bíróság

Békés

Bélmegyer

Csárdaszállás

Kamut

Köröstarcsa

Mezőberény

Murony

Tarhos

Vésztő

4/4. Békéscsabai Városi Bíróság

Békéscsaba

Csabaszabadi

Csorvás

Doboz

Gerendás

Kétsoprony

Kondoros

Szabadkígyós

Telekgerendás

Újkígyós

4/5. Orosházi Városi Bíróság

Békéssámson

Csanádapáca

Gádoros

Kardoskút

Nagyszénás

Orosháza

Pusztaföldvár

Tótkomlós

4/6. Szarvasi Városi Bíróság

Békésszentandrás

Csabacsüd

Dévaványa

Ecsegfalva

Gyomaendrőd

Hunya

Kardos

Örménykút

Szarvas

4/7. Szeghalmi Városi Bíróság

Biharugra

Bucsa

Füzesgyarmat

Kertészsziget

Körösladány

Körösnagyharsány

Körösújfalu

Okány

Szeghalom

Zsadány

4/8. Gyulai Munkaügyi Bíróság

Békés megye

5. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Miskolc)

5/1. Miskolci Városi Bíróság

Alsózsolca

Arnót

Berzék

Bőcs

Bükkaranyos

Bükkszentkereszt

Emőd

Felsőzsolca

Gesztely

Girincs

Harsány

Hernádkak

Hernádnémeti

Kesznyéten

Kiscsécs

Kisgyőr

Kistokaj

Kondó

Köröm

Mályi

Miskolc

Muhi

Nyékládháza

Onga

Ónod

Parasznya

Radostyán

Répáshuta

Sajóbábony

Sajóecseg

Sajóhidvég

Sajókápolna

Sajókeresztúr

Sajólád

Sajólászlófalva

Sajópálfala

Sajópetri

Sajósenye

Sajóvámos

Szirmabesenyő

Varbó

5/2. Encsi Városi Bíróság

Abaújalpár

Abaújkér

Abaújvár

Arka

Baskó

Boldogkőújfalu

Boldogkőváralja

Encs

Fancsal

Fáj

Fony

Forró

Fulókércs

Garadna

Gönc

Göncruszka

Hejce

Hernádbűd

Hernádcéce

Hernádpetri

Hernádszentandrás

Hernádszurdok

Hernádvécse

Hidasnémeti

Ináncs

Kéked

Korlát

Méra

Mogyoróska

Novajidrány

Pányok

Pere

Pusztaradvány

Regéc

Sima

Szalaszend

Szemere

Telkibánya

Tornyosnémeti

Vilmány

Vizsoly

Zsujta

5/3. Kazincbarcikai Városi Bíróság

Abod

Aggtelek

Alacska

Alsószuha

Alsótelekes

Balajt

Bánhorváti

Becskeháza

Berente

Boldva

Borsodszirák

Bódvalenke

Bódvarákó

Bódvaszilas

Damak

Debréte

Dédestapolcsány

Dövény

Edelény

Égerszög

Felsőkelecsény

Felsőnyárád

Felsőtelekes

Galvács

Hangács

Hegymeg

Hidvégardó

Imola

Irota

Izsófalva

Jákfalva

Jósvafő

Kazincbarcika

Kánó

Komjáti

Kurityán

Lak

Ládbesenyő

Martonyi

Mályinka

Meszes

Múcsony

Nagybarca

Nyomár

Ormosbánya

Perkupa

Ragály

Rakaca

Rakacaszend

Rudabánya

Rudolftelep

Sajógalgóc

Sajóivánka

Sajókaza

Sajószentpéter

Szakácsi

Szalonna

Szendrő

Szendrőlád

Szin

Szinpetri

Szögliget

Szőlősardó

Szuhafő

Szuhakálló

Szuhogy

Tardona

Teresztenye

Tomor

Tornabarakony

Tornakápolna

Tornanádaska

Tornaszentandrás

Tornaszentjakab

Trizs

Vadna

Varbóc

Viszló

Zádorfalva

Ziliz

Zubogy

5/4. Mezőkövesdi Városi Bíróság

Bogács

Borsodgeszt

Borsodivánka

Bükkábrány

Bükkzsérc

Cserépfalu

Cserépváralja

Csincse

Egerlövő

Kács

Mezőkeresztes

Mezőkövesd

Mezőnagymihály

Mezőnyárád

Négyes

Sály

Szentistván

Szomolya

Tard

Tibolddaróc

Tiszabábolna

Tiszavalk

Vatta

5/5. Ózdi Városi Bíróság

Arló

Bánréve

Borsodbóta

Borsodnádasd

Borsodszentgyörgy

Bükkmogyorósd

Csernely

Csokvaomány

Domaháza

Dubicsány

Farkaslyuk

Gömörszőlős

Hangony

Hét

Járdánháza

Kelemér

Királd

Kissikátor

Lénárddaróc

Nekézseny

Ózd

Putnok

Sajómercse

Sajónémeti

Sajópüspöki

Sajóvelezd

Sáta

Serényfalva

Uppony

5/6. Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság

Alsóberecki

Alsóregmec

Bodroghalom

Bodrogolaszi

Bózsva

Cigánd

Dámóc

Erdőhorváti

Felsőberecki

Felsőregmec

Filkeháza

Füzér

Füzérkajata

Füzérkomlós

Füzérradvány

Györgytarló

Háromhuta

Hercegkút

Hollóháza

Karcsa

Karos

Kenézlő

Kishuta

Kisrozvágy

Komlóska

Kovácsvágás

Lácacséke

Makkoshotyka

Mikóháza

Nagyhuta

Nagyrozvágy

Nyíri

Olaszliszka

Pácin

Pálháza

Pusztafalu

Révleányvár

Ricse

Sárazsadány

Sárospatak

Sátoraljaújhely

Semjén

Tiszacsermely

Tiszakarád

Tolcsva

Vajdácska

Vágáshuta

Vámosújfalu

Vilyvitány

Viss

Zalkod

Zemplénagárd

5/7. Szerencsi Városi Bíróság

Abaújszántó

Alsódobsza

Bekecs

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Csobaj

Erdőbénye

Golop

Legyesbénye

Mád

Megyaszó

Mezőzombor

Monok

Prügy

Rátka

Sóstófalva

Szegi

Szegilong

Szerencs

Taktabáj

Taktaharkány

Taktakenéz

Taktaszada

Tarcal

Tállya

Tiszaladány

Tiszalúc

Tiszatardos

Tokaj

Újcsanálos

5/8. Szikszói Városi Bíróság

Abaújlak

Abaújszolnok

Alsógagy

Alsóvadász

Aszaló

Baktakék

Beret

Büttös

Csenyéte

Csobád

Detek

Felsődobsza

Felsőgagy

Felsővadász

Gadna

Gagyapáti

Gagybátor

Gagyvendégi

Halmaj

Hernádkércs

Homrogd

Kány

Kázsmárk

Keresztéte

Kiskinizs

Krasznokvajda

Kupa

Léh

Litka

Monaj

Nagykinizs

Nyésta

Pamlény

Perecse

Rásonysápberencs

Selyeb

Szászfa

Szentistvánbaksa

Szikszó

5/9. Tiszaújvárosi Városi Bíróság

Ároktő

Gelej

Hejőbába

Hejőkeresztúr

Hejőkürt

Hejőpapi

Hejőszalonta

Igrici

Mezőcsát

Nagycsécs

Nemesbikk

Oszlár

Sajóörös

Sajószöged

Szakáld

Tiszadorogma

Tiszakeszi

Tiszapalkonya

Tiszatarján

Tiszaújváros

5/10. Miskolci Munkaügyi Bíróság

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

6. CSONGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szeged)

6/1. Szegedi Városi Bíróság

Algyő

Ásotthalom

Baks

Balástya

Bordány

Csengele

Deszk

Domaszék

Dóc

Forráskút

Kistelek

Kübekháza

Mórahalom

Ópusztaszer

Öttömös

Pusztamérges

Pusztaszer

Röszke

Ruzsa

Sándorfalva

Szatymaz

Szeged

Tiszasziget

Újszentiván

Üllés

Zákányszék

Zsombó

6/2. Csongrádi Városi Bíróság

Csanytelek

Csongrád

Felgyő

Tömörkény

6/3. Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság

Hódmezővásárhely

Mártély

Mindszent

Székkutas

6/4. Makói Városi Bíróság

Ambrózfalva

Apátfalva

Csanádalberti

Csanádpalota

Ferencszállás

Földeák

Királyhegyes

Kiszombor

Klárafalva

Kövegy

Magyarcsanád

Makó

Maroslele

Nagyér

Nagylak

Óföldeák

Pitvaros

6/5. Szentesi Városi Bíróság

Árpádhalom

Derekegyház

Eperjes

Fábiánsebestyén

Nagymágocs

Nagytőke

Szegvár

Szentes

6/6. Szegedi Munkaügyi Bíróság

Csongrád megye

7. FEJÉR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Székesfehérvár)

7/1. Székesfehérvári Városi Bíróság

Aba

Bakonycsernye

Bakonykúti

Balinka

Baracska

Bodajk

Csákberény

Csókakő

Csór

Csősz

Enying

Fehérvárcsurgó

Füle

Gárdony

Gyúró

Iszkaszentgyörgy

Isztimér

Jenő

Kajászó

Kápolnásnyék

Kincsesbánya

Kisláng

Kőszárhegy

Lepsény

Lovasberény

Magyaralmás

Martonvásár

Mátyásdomb

Mezőszentgyörgy

Moha

Mór

Nadap

Nagyveleg

Nádasdladány

Pákozd

Pátka

Pázmánd

Polgárdi

Pusztavám

Sárkeresztes

Sárkeszi

Sárszentmihály

Seregélyes

Soponya

Söréd

Sukoró

Szabadbattyán

Székesfehérvár

Tác

Tordas

Úrhida

Velence

Vereb

Zámoly

Zichyújfalu

7/2. Bicskei Városi Bíróság

Alcsútdoboz

Bicske

Bodmér

Csabdi

Csákvár

Etyek

Felcsút

Gánt

Mány

Óbarok

Szár

Tabajd

Újbarok

Vál

Vértesacsa

Vértesboglár

7/3. Dunaújvárosi Városi Bíróság

Adony

Baracs

Beloiannisz

Besnyő

Daruszentmiklós

Dunaújváros

Előszállás

Ercsi

Iváncsa

Kisapostag

Kulcs

Mezőfalva

Nagykarácsony

Nagyvenyim

Perkáta

Pusztaszabolcs

Rácalmás

Ráckeresztúr

7/4. Sárbogárdi Városi Bíróság

Alap

Alsószentiván

Cece

Dég

Hantos

Igar

Káloz

Lajoskomárom

Mezőkomárom

Mezőszilas

Nagylók

Sárbogárd

Sáregres

Sárkeresztúr

Sárosd

Sárszentágota

Szabadegyháza

Szabadhidvég

Vajta

7/5. Székesfehérvári Munkaügyi Bíróság

Fejér megye

8. GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Győr)

8/1. Győri Városi Bíróság

Abda

Acsalag

Árpás

Bakonygyirót

Bakonypéterd

Bakonyszentlászló

Barbacs

Bágyogszovát

Bezi

Bodonhely

Bogyoszló

Bőny

Börcs

Bősárkány

Cakóháza

Csikvánd

Csorna

Dör

Dunaszeg

Dunaszentpál

Egyed

Enese

Écs

Farád

Fehértó

Felpéc

Fenyőfő

Gönyű

Gyarmat

Gyömöre

Győr

Győrasszonyfa

Győrladamér

Győrság

Győrsövényház

Győrszemere

Győrújbarát

Győrújfalu

Győrzámoly

Ikrény

Jobaháza

Kajárpéc

Kisbabot

Kisbajcs

Koroncó

Kóny

Kunsziget

Lázi

Maglóca

Markotabödöge

Mezőörs

Mérges

Mórichida

Nagybajcs

Nagyszentjános

Nyalka

Nyúl

Öttevény

Pannonhalma

Páli

Pásztori

Pázmándfalu

Pér

Potyond

Ravazd

Rábacsanak

Rábacsécsény

Rábapatona

Rábapordány

Rábasebes

Rábaszentandrás

Rábaszentmihály

Rábaszentmiklós

Rábatamási

Rábcakapi

Rétalap

Románd

Sikátor

Sobor

Sokorópátka

Sopronnémeti

Szany

Szerecseny

Szil

Szilsárkány

Tarjánpuszta

Táp

Tápszentmiklós

Tárnokréti

Tényő

Tét

Töltéstava

Vág

Vámosszabadi

Veszprémvarsány

Vének

Zsebeháza

8/2. Mosonmagyaróvári Városi Bíróság

Ásványráró

Bezenye

Darnózseli

Dunakiliti

Dunaremete

Dunasziget

Feketeerdő

Halászi

Hegyeshalom

Hédervár

Jánossomorja

Károlyháza

Kimle

Kisbodak

Levél

Lébény

Lipót

Máriakálnok

Mecsér

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

Mosonszolnok

Püski

Rajka

Újrónafő

Várbalog

8/3. Soproni Városi Bíróság

Agyagosszergény

Ágfalva

Babót

Beled

Cirák

Csapod

Csáfordjánosfa

Csér

Dénesfa

Ebergőc

Edve

Egyházasfalu

Fertőboz

Fertőd

Fertőendréd

Fertőhomok

Fertőrákos

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Gyalóka

Gyóró

Harka

Hegykő

Hidegség

Himod

Hövej

Iván

Kapuvár

Kisfalud

Kópháza

Lövő

Magyarkeresztúr

Mihályi

Nagycenk

Nagylózs

Nemeskér

Osli

Pereszteg

Petőháza

Pinnye

Pusztacsalád

Rábakecöl

Répceszemere

Répcevis

Röjtökmuzsaj

Sarród

Sopron

Sopronhorpács

Sopronkövesd

Szakony

Szárföld

Újkér

Und

Vadosfa

Vásárosfalu

Veszkény

Vitnyéd

Völcsej

Zsira

8/4. Győri Munkaügyi Bíróság

Győr-Moson-Sopron megye

9. HAJDÚ-BIHAR MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Debrecen)

9/1. Debreceni Városi Bíróság

Álmosd

Bagamér

Balmazújváros

Bocskaikert

Debrecen

Egyek

Fülöp

Hajdúbagos

Hajdúhadház

Hajdúsámson

Hortobágy

Hosszúpályi

Kokad

Létavértes

Mikepércs

Monostorpályi

Nyíracsád

Nyíradony

Nyírábrány

Nyírmártonfalva

Sáránd

Téglás

Tiszacsege

Újléta

Újszentmargita

Vámospércs

9/2. Berettyóújfalui Városi Bíróság

Ártánd

Bakonszeg

Bedő

Berekböszörmény

Berettyóújfalu

Biharkeresztes

Bojt

Csökmő

Darvas

Derecske

Esztár

Furta

Gáborján

Hencida

Kismarja

Komádi

Konyár

Körösszakál

Körösszegapáti

Magyarhomorog

Mezőpeterd

Mezősas

Nagykereki

Pocsaj

Szentpéterszeg

Tépe

Told

Újiráz

Váncsod

Vekerd

Zsáka

9/3. Hajdúböszörményi Városi Bíróság

Folyás

Görbeháza

Hajdúböszörmény

Hajdúdorog

Hajdúnánás

Polgár

Tiszagyulaháza

Újtikos

9/4. Hajdúszoboszlói Városi Bíróság

Ebes

Hajdúszoboszló

Hajdúszovát

Nagyhegyes

Nádudvar

9/5. Püspökladányi Városi Bíróság

Báránd

Bihardancsháza

Biharnagybajom

Bihartorda

Földes

Kaba

Nagyrábé

Püspökladány

Sáp

Sárrétudvari

Szerep

Tetétlen

9/6. Debreceni Munkaügyi Bíróság

Hajdú-Bihar megye

10. HEVES MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Eger)

10/1. Egri Városi Bíróság

Andornaktálya

Balaton

Bátor

Bekölce

Bélapátfalva

Bodony

Bükkszenterzsébet

Bükkszentmárton

Bükkszék

Demjén

Eger

Egerbakta

Egerbocs

Egercsehi

Egerszalók

Egerszólát

Erdőkövesd

Fedémes

Felsőtárkány

Hevesaranyos

Istenmezeje

Ivád

Kerecsend

Kisfüzes

Maklár

Mátraballa

Mátraderecske

Mikófalva

Mónosbél

Nagytálya

Nagyvisnyó

Noszvaj

Novaj

Ostoros

Parád

Parádsasvár

Pétervására

Recsk

Sirok

Szajla

Szarvaskő

Szentdomonkos

Szilvásvárad

Szúcs

Tarnalelesz

Tarnaszentmária

Terpes

Váraszó

Verpelét

10/2. Füzesabonyi Városi Bíróság

Aldebrő

Besenyőtelek

Dormánd

Egerfarmos

Feldebrő

Füzesabony

Kál

Kápolna

Kompolt

Mezőszemere

Mezőtárkány

Nagyút

Poroszló

Sarud

Szihalom

Tófalu

Újlőrincfalva

10/3. Gyöngyösi Városi Bíróság

Abasár

Adács

Atkár

Detk

Domoszló

Gyöngyös

Gyöngyöshalász

Gyöngyösoroszi

Gyöngyöspata

Gyöngyössolymos

Gyöngyöstarján

Halmajugra

Karácsond

Kisnána

Ludas

Markaz

Mátraszentimre

Nagyfüged

Nagyréde

Szücsi

Vámosgyörk

Vécs

Visonta

Visznek

10/4. Hatvani Városi Bíróság

Apc

Boldog

Csány

Ecséd

Hatvan

Heréd

Hort

Lőrinci

Nagykökényes

Petőfibánya

Rózsaszentmárton

Zagyvaszántó

10/5. Hevesi Városi Bíróság

Átány

Boconád

Erdőtelek

Erk

Heves

Hevesvezekény

Kisköre

Kömlő

Pély

Tarnabod

Tarnaméra

Tarnaörs

Tarnaszentmiklós

Tarnazsadány

Tenk

Tiszanána

Zaránk

10/6. Egri Munkaügyi Bíróság

Heves megye

11. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Szolnok)

11/1. Szolnoki Városi Bíróság

Besenyszög

Csataszög

Fegyvernek

Hunyadfalva

Kengyel

Kőtelek

Kuncsorba

Martfű

Nagykörű

Örményes

Rákóczifalva

Rákócziújfalu

Szajol

Szászberek

Szolnok

Tiszabő

Tiszaföldvár

Tiszagyenda

Tiszajenő

Tiszapüspöki

Tiszaroff

Tiszasüly

Tiszatenyő

Tiszavárkony

Tószeg

Törökszentmiklós

Újszász

Vezseny

Zagyvarékas

11/2. Jászberényi Városi Bíróság

Alattyán

Jánoshida

Jászalsószentgyörgy

Jászapáti

Jászágó

Jászárokszállás

Jászberény

Jászboldogháza

Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy

Jászfényszaru

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Jászladány

Jászszentandrás

Jásztelek

Pusztamonostor

11/3. Karcagi Városi Bíróság

Berekfürdő

Karcag

Kenderes

Kisújszállás

Kunhegyes

Kunmadaras

11/4. Kunszentmártoni Városi Bíróság

Cibakháza

Cserkeszőlő

Csépa

Kunszentmárton

Mesterszállás

Mezőhék

Nagyrév

Öcsöd

Szelevény

Tiszainoka

Tiszakürt

Tiszasas

11/5. Mezőtúri Városi Bíróság

Kétpó

Mezőtúr

Túrkeve

11/6. Tiszafüredi Városi Bíróság

Abádszalók

Nagyiván

Tiszabura

Tiszaderzs

Tiszafüred

Tiszaigar

Tiszaörs

Tiszaszentimre

Tiszaszőlős

Tomajmonostora

11/7. Szolnoki Munkaügyi Bíróság

Jász-Nagykun-Szolnok megye

12. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Tatabánya)

12/1. Tatabányai Városi Bíróság

Bokod

Dad

Gyermely

Héreg

Kecskéd

Kömlőd

Környe

Oroszlány

Szákszend

Szárliget

Szomor

Tarján

Tatabánya

Várgesztes

Vértessomló

Vértesszőlős

12/2. Esztergomi Városi Bíróság

Annavölgy

Bajna

Bajót

Csolnok

Dág

Dorog

Dömös

Epöl

Esztergom

Kesztölc

Lábatlan

Leányvár

Máriahalom

Mogyorósbánya

Nagysáp

Nyergesújfalu

Piliscsév

Pilismarót

Sárisáp

Süttő

Tát

Tokod

Tokodaltáró

Úny

12/3. Komáromi Városi Bíróság

Aka

Almásfüzitő

Ács

Ácsteszér

Ászár

Bakonybánk

Bakonysárkány

Bakonyszombathely

Bana

Bábolna

Bársonyos

Csatka

Császár

Csém

Csép

Ete

Kerékteleki

Kisbér

Kisigmánd

Komárom

Mocsa

Nagyigmánd

Réde

Súr

Tárkány

Vérteskethely

12/4. Tatai Városi Bíróság

Baj

Dunaalmás

Dunaszentmiklós

Kocs

Naszály

Neszmély

Szomód

Tardos

Tata

Vértestolna

12/5. Tatabányai Munkaügyi Bíróság

Komárom-Esztergom megye

13. NÓGRÁD MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Balassagyarmat)

13/1. Balassagyarmati Városi Bíróság

Alsópetény

Balassagyarmat

Bánk

Becske

Bercel

Berkenye

Borsosberény

Cserháthaláp

Cserhátsurány

Csesztve

Csitár

Debercsény

Dejtár

Diósjenő

Drégelypalánk

Endrefalva

Érsekvadkert

Felsőpetény

Galgaguta

Herencsény

Hollókő

Hont

Horpács

Hugyag

Iliny

Ipolyvece

Karancsság

Keszeg

Kétbodony

Kisecset

Legénd

Ludányhalászi

Magyargéc

Magyarnándor

Mohora

Nagylóc

Nagyoroszi

Nézsa

Nógrád

Nógrádkövesd

Nógrádmarcal

Nógrádmegyer

Nógrádsáp

Nógrádsipek

Nógrádszakál

Nőtincs

Őrhalom

Ősagárd

Patak

Patvarc

Piliny

Pusztaberki

Rétság

Rimóc

Romhány

Ságújfalu

Szalmatercs

Szanda

Szátok

Szendehely

Szente

Szécsénke

Szécsény

Szécsényfelfalu

Szügy

Tereske

Terény

Tolmács

Varsány

13/2. Pásztói Városi Bíróság

Alsótold

Bér

Bokor

Buják

Cserhátszentiván

Csécse

Ecseg

Egyházasdengeleg

Erdőkürt

Erdőtarcsa

Felsőtold

Garáb

Héhalom

Jobbágyi

Kálló

Kisbágyon

Kozárd

Kutasó

Mátraszőlős

Palotás

Pásztó

Szarvasgede

Szirák

Szurdokpüspöki

Tar

Vanyarc

13/3. Salgótarjáni Városi Bíróság

Bárna

Bátonyterenye

Cered

Dorogháza

Egyházasgerge

Etes

Ipolytarnóc

Karancsalja

Karancsberény

Karancskeszi

Karancslapujtő

Kazár

Kisbárkány

Kishartyán

Litke

Lucfalva

Márkháza

Mátramindszent

Mátranovák

Mátraszele

Mátraterenye

Mátraverebély

Mihálygerge

Nagybárkány

Nagykeresztúr

Nemti

Rákóczibánya

Salgótarján

Sámsonháza

Sóshartyán

Szilaspogony

Szuha

Vizslás

Zabar

13/4. Salgótarjáni Munkaügyi Bíróság

Nógrád megye

14. PEST MEGYEI BÍRÓSÁG (székhelye: Budapest)

14/1. Budakörnyéki Bíróság (székhelye: Budapest)

Budajenő

Budakeszi

Nagykovácsi

Páty

Perbál

Pilisborosjenő

Piliscsaba

Pilisjászfalu

Pilisszentiván

Pilisvörösvár

Remeteszőlős

Solymár

Telki

Tinnye

Tök

Üröm

Zsámbék

14/2. Ceglédi Városi Bíróság

Abony

Albertirsa

Cegléd

Ceglédbercel

Csemő

Dánszentmiklós

Jászkarajenő

Kőröstetétlen

Mikebuda

Tápiószőlős

Törtel

Újszilvás

14/3. Dabasi Városi Bíróság

Alsónémedi

Bugyi

Dabas

Felsőpakony

Gyál

Hernád

Inárcs

Kakucs

Ócsa

Örkény

Pusztavacs

Tatárszentgyörgy

Táborfalva

Újhartyán

Újlengyel

14/4. Dunakeszi Városi Bíróság

Csomád

Dunakeszi

Fót

Göd

14/5. Gödöllői Városi Bíróság

Aszód

Bag

Csömör

Dány

Domony

Erdőkertes

Galgahévíz

Galgamácsa

Gödöllő

Hévízgyörk

Iklad

Isaszeg

Kartal

Kerepes

Kistarcsa

Mogyoród

Nagytarcsa

Pécel

Szada

Tura

Valkó

Vácegres

Váckisújfalu

Vácszentlászló

Veresegyház

Verseg

Zsámbok

14/6. Monori Városi Bíróság

Bénye

Csévharaszt

Ecser

Gomba

Gyömrő

Káva

Maglód

Mende

Monor